Elbocsátható-e a munkavállaló, ha elutasítja a COVID-oltást?

Elbocsátható-e a munkavállaló, ha elutasítja a COVID-oltást?

A COVID oltással kapcsolatos közvéleménykutatások keretében számos megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja magát beoltatni COVID ellen. Milyen lehetőségekkel élhet a munkáltató, amennyiben oltási kötelezettséget ír elő a  munkavállaló részére, a munkavállaló azonban nem kívánja magát beoltatni?

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató feladata a munkavédelemről szóló törvény alapján. Ennek értelmében a munkáltató kötelezett olyan intézkedéseket hozni, amelyek védik a munkavállalókat és a munkahelyen tartózkodó más személyeket a munkahelyi COVID fertőzéstől.

A fentiek szerinti munkahelyi biztonsági intézkedések közé tartozik a higéniai szabályok betartása mellett a munkavállalók időbeli és térbeli elkülönítése, a home-office bevezetése, illetve a rendszeres tesztelés. Bizonyos munkakörökben azonban a munkáltató külön jogalap nélkül is, kötelezően  előírhatja a COVID oltást, amennyiben ez a biztonság érdekében elengedhetetlen, így  például az immunhiányos betegek ápolását végző egészségügyi dolgozók esetében.

Kötelezővé tehető a munkahelyi COVID-oltás

Egy novemberi jogszabályváltozás értelmében a munkáltatók immár minden munkahelyen előírhatják a foglalkoztatottak számára a COVID védőoltást. Legelőször 2021. december 16-től legfeljebb 12 havi fizetés nélküli szabadságra küldhetőek azok a munkavállalók, akik az oltási kötelezettségnek nem tesznek eleget.

A munkáltató elektronikus úton, e-mailben vagy írásban tájékoztatja az oltási kötelezettségről a foglalkoztatottat, 45 napos határidő kitűzésével. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból nem javasolt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Amennyiben a foglalkoztatott az oltási kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy legfeljebb 12 havi fizetés nélküli szabadságra küldhető, ezt követően pedig munkáltató a munkaviszony azonnali hatállyal felmondhatja.  

Az oltási kötelezettség elrendelése súlyos beavatkozást jelent a munkavállalók önrendelkezési jogába, illetve a munkajogi következmények jogvitákhoz vezethetnek. Ezért érdemes  a munkáltatóknak munkavédelmi és epidemiológiai (orvosi) szakértők  bevonásával meghatározni azokat a munkaköröket, amelyben kötelezővé teszik a védőoltást.

Még mindig nem várható az általánosan kötelező COVID-oltás bevezetése

Egyelőre nincs kilátásban olyan jogi szabályozás, amely a COVID oltást kötelezővé tenné, mivel ez ellentétes lenne az eddigi jogfelfogás szerint az alapvető emberi jogok részét képező alkotmányos önrendelkezési joggal. Megjegyzendő azonban, hogy már több országban bevezetésre került a kötelező védőoltás, amely az emberi jogok területén új irányú jogfejlődés irányába mutat. A magyar kormány  2021 januárjában bejelentette, hogy nem lesz kötelező COVID-oltás. Ez a politikai nyilatkozat a 2022-ben esedékes parlamenti választások fényében további jelentőségre tesz szert.

Megjegyzendő e téren, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2021 áprilisában határozatot hozott a Vavricka-ügyben, jóváhagyva a Cseh Köztársaságban a szülők általános jogi kötelezettségét arra, hogy gyermekeiket beoltsák gyermekbénulás, hepatitis és tetanusz ellen. Az említett, Franciaország, Németország és Szlovákia beavatkozásával alátámasztott döntés elméleti lehetőséget nyithat a kormányok számára a COVID-oltás kötelezővé tételére, feltéve, hogy az megfelelő és arányos intézkedést jelent a társadalom egészének érdekeinek védelmében, figyelemmel az érintett egyének emberi jogaira. A Bíróság döntése egy olyan eseten alapult, amelyben az államnak nem volt joga közhatalmi eszközök alkalmazására az oltási kötelezettség kikényszerítésére.