A forintban történő könyvvezetés esetén jelentős, nem realizált árfolyamkülönbözetek keletkezhetnek a könyvelésben és a pénzügyi beszámolókban. Ennek eredményeként, veszteség esetén szükségessé válhat a tőkehelyzet rendezése, míg árfolyamnyereség esetén, bár valódi nyereség nem keletkezett, magasabb lesz a társaságiadó-fizetési kötelezettség. Gyakoriak továbbá a magyarországi és a külföldi elszámolások közötti, az árfolyamkülönbözetekből eredő eltérések.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján a nemzetközi vállalatoknak érdemes a forinttól eltérő devizában, így pl. EUR-ban illetve USD-ben vezetni a könyveket.
A nemzetközi vállalkozásoknál a legtöbb üzleti folyamatra jellemzően EUR és USD illetve egyéb deviza alapon kerül sor. Forintban vezetett könyvelés esetén ezek a folyamatok forintban, az időnként rendkívül ingadozó árfolyamok alkalmazásával kerülnek rögzítésre a könyvekben. Az üzleti év végén kötelező az eszközök és források forintban történő értékelése. A fentiek szerinti, akár többször elszámolt árfolyamkülönbözetek eredményeként jelentős, ún. nem realizált árfolyamveszteségek vagy árfolyamnyereségek keletkeznek.
A nem kívánatos árfolyamingadozások akkor is nyomot hagynak a pénzügyi beszámolókban, ha a valós pénzügyi folyamatokban nem tükröződnek. A gyakorlatban ugyanis a partnerekkel történő pénzügyi elszámolás során a devizakockázatok számos esetben kiküszöbölhetők. Így például, a pénzmozgások gyakran a tranzakció pénznemével azonos pénznemben vezetett bankszámláról (pl. EUR, USD, CHF bankszámla) történnek („natural hedging”), így nem keletkezik pénzügyileg realizált árfolyamveszteség . A további árfolyamkockázatok pénzügyi instrumentumok alkalmazásával, így pl. deviza spot vagy határidős ügyletekkel csökkenthetők.
Mindazonáltal, még akkor is ha a valós, realizált árfolyamnyereség illetve veszteség nem jelentős, a forintban történő könyvelés során a nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség keletkezése nem kerülhető el. Ennek oka, hogy az adott ügylethez kapcsolódó árfolyamok a számviteli szabályok értelmében akár többször is átkalkulálásra kerülnek.
Az árfolyamkülönbözetek problémája még akkor is fennáll, ha egy vállalkozásnak a legtöbb bevétele és kiadása ugyanabban a pénznemben, pl. euróban merül fel. Ennek hátterében az áll, hogy az eurós bevételek és ráfordítások év közben más és más forintösszegnek feleltethetőek meg, valamint, hogy a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átékelése jelentős torzulást okozhat az eredménykimutatásban.
A nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség a társasági adó alapjára is kihat. Ez különösen a hosszabb távon fennálló, nagyobb értékre szóló befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek tekintetében járhat jelentős befolyással.
A fenti, kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére a társasági adó törvény lehetőséget biztosít adóalap korrekciós tételek alkalmazására. Ennek értelmében a befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek tekintetében mindaddig nem keletkezik adófizetési kötelezettség a nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség miatt, amíg ezek a tételek a könyvekben szerepelnek. Amikor a befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből, ideértve az értékvesztés elszámolását is, akkor a végső állapot alapján kerül elszámolásra a társasági adó tekintetében a keletkezett árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.
A társasági adóalap korrekciós tételek alkalmazása nem kötelező, hanem csak lehetőség a vállalkozások számára. Amennyiben a vállalkozás azonban élt ezzel a lehetőséggel, akkor a korrekciós tételeket minden befektetett pénzügyi eszközre és hosszú lejáratú kötelezettségre alkalmaznia kell. Ez a döntés utólag nem pótolható, önellenőrzésre nincs lehetőség. A társasági adóalap korrekciós lehetőség egyúttal nem jelent megoldást a szállítókkal és a vevőkkel kapcsolatos elszámolásokból adódó, gyakran jelentős mértékű nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség neutralizálására.
A forintban történő könyvelés eltéréseket okozhat a külföldi anyavállalat vállalatirányítási rendszerében EUR-ban, USD-ben, vagy egyéb devizában rögzített adatok és a Magyarországon forintból átszámított adatok között. Az eltérések például a reporting, a controlling, a logisztika, a raktárkezelés, valamint a konszolidáció területén okozhatnak többletmunkát és nehezítik meg a kommunikációt az érintett rendszerek és az azokat kezelő munkatársak között.
A fenti szempontokat figyelembe véve, a vállalkozás vezetése a nem realizált árfolyamkülönbözetek mértéke és a forintban történő könyvelésből adódó további hátrányos tényezők elemzését követően hozhatja meg a döntést az EUR-ban, USD-ben vagy más devizában történő könyvelésre történő átállásra. Amennyiben egy vállalkozásnál több devizanem mérvadó, úgy ezek egymás közötti nagyságrendjét és árfolyamingadozásait is érdemes megvizsgálni.
A forinttól eltérő pénznemben történő könyvelés kérdésében a vállalkozás már a cégalapításkor dönthet. Egy kft. alapítása során a jegyzett tőkét csak akkor lehet euróban vagy USA dollárban megállapítani a létesítő okiratban, ha a könyvvezetés is ugyanebben devizában történik. Minden más esetben a kft. törzstőkéjét forintban kell meghatározni a társasági szerződésben.
Az euróban vagy USA dollárban történő könyvelésre vonatkozó döntés meghozatalát érdemes alaposan megfontolni, mert amennyiben a társaság az EUR-ban illetve USD-ben történő könyvvezetés mellett döntött, a döntés 3 éven belül nem változtatható meg.
Más devizák, pl. svájci frank (CHF) esetében a vállalkozások legkorábban a működés második évében választhatják az érintett devizában, tehát pl. CHF-ben történő könyvvezetést. Ebben az esetben feltétel, hogy az érintett, az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza a cég elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (funkcionális pénznem) legyen, és a cég
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában, azaz pl. svájci frankban merüljenek fel.
Amennyiben egy már működő cég kíván áttérni a devizás könyvelésre, úgy erre az üzleti év végén, azaz a mérlegfordulónappal van lehetőség, amely a számviteli politika és a létesítő okirat módosításával jár együtt.
Az EUR-ban illetve USD-ban történő könyvelés során az első nehézséget a forint alapú könyvelés EUR-ra vagy USD-re, illetve más devizára történő átállítása jelenti. A felmerülő számos és összetett feladatot a sikeres és ellenőrizhető végeredmény érdekében érdemes egy feladatlistában rögzíteni, a határidők megjelölésével. Az átálláshoz valamint a devizában történő könyveléshez a munkatársak részéről speciális szakértelem szükséges, illetve a könyvelő programnak is alkalmasnak kell lennie az ebből adódó többletfeladatok elvégzésére.
Az áttérés során külön mérleget kell készíteni forintban és a választott devizában, majd ennek alapján a könyveket az áttérést követő nappal megnyitni. Az átszámítás a jóváhagyott beszámoló és a főkönyvi kivonat adatai alapján történik az MNB hivatalos devizaárfolyamának alkalmazásával, azzal, hogy az átértékelést analitikus szinten is el kell végezni. A fentiek alapján készített nyitó mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni szükséges, erre a mérlegre nézve azonban nem áll fenn közzétételi kötelezettség.
Az átállást követően a könyvelési folyamatok során a forintban, illetve a más devizában fennálló eszközöket és kötelezettségeket a választott devizaárfolyam alkalmazásával (ez jellemzően a hivatalos MNB árfolyam) kell átkalkulálni EUR-ra illetve USD-re. A forintban fennálló kötelezettségek között kiemelhetők a munkabérek és az ezekkel kapcsolatos adók és járulékok, valamint az adófizetési kötelezettségek. Külön figyelmet érdemel az áfa, mivel az áfa összegét a más pénznemben kiállított számlák esetében is forintban kell megállapítani és elszámolni az erre vonatkozó komplex szabályok alapján.
Az üzleti év végén a könyvvezetés pénznemétől eltérő (azaz nem EUR-ban vagy USD-ben fennálló) devizás, illetve forintos eszközök és források értékelésre kerülnek. Ennek során a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a fennálló követeléseket, befektetett pénzügyi eszközöket, értékpapírokat, illetve kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapján érvényes, vonatkozó árfolyamon kell kimutatni a könyvvezetés pénznemében, tehát EUR-ban vagy USD-ben.
Megállapítható, hogy a devizás könyvelés és az erre való áttérés bonyolultabb és több erőráfordítást igényel, mint a forintban vezetett könyvelés. Összességében azonban a devizában vezetett könyvelés számos esetben előnyös, és pénzügyi megtakarítást is eredményezhet. Előnyei közé tartozik a könyvekben kimutatott árfolyamnyereségek illetve árfolyamveszteségek optimális kezelése, továbbá a cégcsoporton belüli egyszerűbb és áttekinthetőbb adminisztrációs folyamatok, immár közvetlenül deviza, tehát jellemzően pl. EUR vagy USD alapon.
Célunk, hogy maradandó értékeket teremtsünk ügyfeleink részére.
Ehhez kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal járulunk hozzá a következő területeken:
Esettanulmányainkban néhány gyakorlati példa segítségével mutatjuk be tevékenységünket és az ügyfeleink számára elért előnyöket:
A member firm of DFK International a worldwide association of independent accounting firms and business advisers
 |
 |
 |
 |
 |
© 2024
