Dr. Gyarmathy és Társai Kft.   ┃   Dr. Gyarmathy Ügyvédi Iroda

Áttérés a deviza alapú könyvvezetésre

Könyvelés euróban vagy USA dollárban

 

A forintban történő könyvvezetés esetén jelentős, nem realizált árfolyamkülönbözetek keletkezhetnek a könyvelésben és a pénzügyi beszámolókban. Ennek eredményeként, veszteség esetén szükségessé válhat a tőkehelyzet rendezése, míg árfolyamnyereség esetén, bár valódi nyereség nem keletkezett, magasabb lesz a társaságiadó-fizetési kötelezettség. Gyakoriak továbbá a magyarországi és a külföldi elszámolások közötti, az árfolyamkülönbözetekből eredő eltérések.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján a nemzetközi vállalatoknak érdemes a forinttól eltérő devizában, így pl. EUR-ban illetve USD-ben vezetni a könyveket.

A forintban történő könyvelés kockázatai

A nemzetközi vállalkozásoknál a legtöbb üzleti folyamatra jellemzően EUR és USD illetve egyéb deviza alapon kerül sor. Forintban vezetett könyvelés esetén ezek a folyamatok forintban, az időnként rendkívül ingadozó árfolyamok alkalmazásával kerülnek rögzítésre a könyvekben. Az üzleti év végén kötelező az eszközök és források forintban történő értékelése. A fentiek szerinti, akár többször elszámolt árfolyamkülönbözetek eredményeként jelentős, ún. nem realizált árfolyamveszteségek vagy árfolyamnyereségek keletkeznek.

Nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség

A nem kívánatos árfolyamingadozások akkor is nyomot hagynak a pénzügyi beszámolókban, ha a valós pénzügyi folyamatokban nem tükröződnek. A gyakorlatban ugyanis a partnerekkel történő pénzügyi elszámolás során a devizakockázatok számos esetben kiküszöbölhetők. Így például, a pénzmozgások gyakran a tranzakció pénznemével azonos pénznemben vezetett bankszámláról (pl. EUR, USD, CHF bankszámla) történnek („natural hedging”), így nem keletkezik pénzügyileg realizált árfolyamveszteség . A további árfolyamkockázatok pénzügyi instrumentumok alkalmazásával, így pl. deviza spot vagy határidős ügyletekkel csökkenthetők.

Mindazonáltal, még akkor is ha a valós, realizált árfolyamnyereség illetve veszteség nem jelentős, a forintban történő könyvelés során a nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség keletkezése nem kerülhető el. Ennek oka, hogy az adott ügylethez kapcsolódó árfolyamok a számviteli szabályok értelmében akár többször is átkalkulálásra kerülnek.

Az árfolyamkülönbözetek problémája még akkor is fennáll, ha egy vállalkozásnak a legtöbb bevétele és kiadása ugyanabban a pénznemben, pl. euróban merül fel. Ennek hátterében az áll, hogy az eurós bevételek és ráfordítások év közben más és más forintösszegnek feleltethetőek meg, valamint, hogy a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átékelése jelentős torzulást okozhat az eredménykimutatásban.

Társasági adóalap korrekció

A nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség a társasági adó alapjára is kihat. Ez különösen a hosszabb távon fennálló, nagyobb értékre szóló befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek tekintetében járhat jelentős befolyással.

A fenti, kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére a társasági adó törvény lehetőséget biztosít adóalap korrekciós tételek alkalmazására. Ennek értelmében a befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek tekintetében mindaddig nem keletkezik adófizetési kötelezettség a nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség miatt, amíg ezek a tételek a könyvekben szerepelnek. Amikor a befektetett pénzügyi eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből, ideértve az értékvesztés elszámolását is, akkor a végső állapot alapján kerül elszámolásra a társasági adó tekintetében a keletkezett árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.

A társasági adóalap korrekciós tételek alkalmazása nem kötelező, hanem csak lehetőség a vállalkozások számára. Amennyiben a vállalkozás azonban élt ezzel a lehetőséggel, akkor a korrekciós tételeket minden befektetett pénzügyi eszközre és hosszú lejáratú kötelezettségre alkalmaznia kell. Ez a döntés utólag nem pótolható, önellenőrzésre nincs lehetőség. A társasági adóalap korrekciós lehetőség egyúttal nem jelent megoldást a szállítókkal és a vevőkkel kapcsolatos elszámolásokból adódó, gyakran jelentős mértékű nem realizált árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség neutralizálására.

A pénzügyi adatok egyezősége

A forintban történő könyvelés eltéréseket okozhat a külföldi anyavállalat vállalatirányítási rendszerében EUR-ban, USD-ben, vagy egyéb devizában rögzített adatok és a Magyarországon forintból átszámított adatok között. Az eltérések például a reporting, a controlling, a logisztika, a raktárkezelés, valamint a konszolidáció területén okozhatnak többletmunkát és nehezítik meg a kommunikációt az érintett rendszerek és az azokat kezelő munkatársak között.

A fenti szempontokat figyelembe véve, a vállalkozás vezetése a nem realizált árfolyamkülönbözetek mértéke és a forintban történő könyvelésből adódó további hátrányos tényezők elemzését követően hozhatja meg a döntést az EUR-ban, USD-ben vagy más devizában történő könyvelésre történő átállásra. Amennyiben egy vállalkozásnál több devizanem mérvadó, úgy ezek egymás közötti nagyságrendjét és árfolyamingadozásait is érdemes megvizsgálni.

Mikor dönthet egy cég az EUR-ban illetve USD-ben történő könyvvezetésről?

A forinttól eltérő pénznemben történő könyvelés kérdésében a vállalkozás már a cégalapításkor dönthet. Egy kft. alapítása során a jegyzett tőkét csak akkor lehet euróban vagy USA dollárban megállapítani a létesítő okiratban, ha a könyvvezetés is ugyanebben devizában történik. Minden más esetben a kft. törzstőkéjét forintban kell meghatározni a társasági szerződésben.

Az euróban vagy USA dollárban történő könyvelésre vonatkozó döntés meghozatalát érdemes alaposan megfontolni, mert amennyiben a társaság az EUR-ban illetve USD-ben történő könyvvezetés mellett döntött, a döntés 3 éven belül nem változtatható meg.

Más devizák, pl. svájci frank (CHF) esetében a vállalkozások legkorábban a működés második évében választhatják az érintett devizában, tehát pl. CHF-ben történő könyvvezetést. Ebben az esetben feltétel, hogy az érintett, az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza a cég elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (funkcionális pénznem) legyen, és a cég

  1. bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
  2. pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában, azaz pl. svájci frankban merüljenek fel.

Amennyiben egy már működő cég kíván áttérni a devizás könyvelésre, úgy erre az üzleti év végén, azaz a mérlegfordulónappal van lehetőség, amely a számviteli politika és a létesítő okirat módosításával jár együtt.

Áttérés a deviza alapú könyvvezetésre

Az EUR-ban illetve USD-ban történő könyvelés során az első nehézséget a forint alapú könyvelés EUR-ra vagy USD-re, illetve más devizára történő átállítása jelenti. A felmerülő számos és összetett feladatot a sikeres és ellenőrizhető végeredmény érdekében érdemes egy feladatlistában rögzíteni, a határidők megjelölésével. Az átálláshoz valamint a devizában történő könyveléshez a munkatársak részéről speciális szakértelem szükséges, illetve a könyvelő programnak is alkalmasnak kell lennie az ebből adódó többletfeladatok elvégzésére.

Az áttérés során külön mérleget kell készíteni forintban és a választott devizában, majd ennek alapján a könyveket az áttérést követő nappal megnyitni. Az átszámítás a jóváhagyott beszámoló és a főkönyvi kivonat adatai alapján történik az MNB hivatalos devizaárfolyamának alkalmazásával, azzal, hogy az átértékelést analitikus szinten is el kell végezni. A fentiek alapján készített nyitó mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni szükséges, erre a mérlegre nézve azonban nem áll fenn közzétételi kötelezettség.

Az EUR-ban illetve USD-ben történő könyvvezetés

Az átállást követően a könyvelési folyamatok során a forintban, illetve a más devizában fennálló eszközöket és kötelezettségeket a választott devizaárfolyam alkalmazásával (ez jellemzően a hivatalos MNB árfolyam) kell átkalkulálni EUR-ra illetve USD-re. A forintban fennálló kötelezettségek között kiemelhetők a munkabérek és az ezekkel kapcsolatos adók és járulékok, valamint az adófizetési kötelezettségek. Külön figyelmet érdemel az áfa, mivel az áfa összegét a más pénznemben kiállított számlák esetében is forintban kell megállapítani és elszámolni az erre vonatkozó komplex szabályok alapján.

Az üzleti év végén a könyvvezetés pénznemétől eltérő (azaz nem EUR-ban vagy USD-ben fennálló) devizás, illetve forintos eszközök és források értékelésre kerülnek. Ennek során a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a fennálló követeléseket, befektetett pénzügyi eszközöket, értékpapírokat, illetve kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapján érvényes, vonatkozó árfolyamon kell kimutatni a könyvvezetés pénznemében, tehát EUR-ban vagy USD-ben.

Összegzés

Megállapítható, hogy a devizás könyvelés és az erre való áttérés bonyolultabb és több erőráfordítást igényel, mint a forintban vezetett könyvelés. Összességében azonban  a devizában vezetett könyvelés számos esetben előnyös, és pénzügyi megtakarítást is eredményezhet. Előnyei közé tartozik a könyvekben kimutatott árfolyamnyereségek illetve árfolyamveszteségek optimális kezelése, továbbá a cégcsoporton belüli egyszerűbb és áttekinthetőbb adminisztrációs folyamatok, immár közvetlenül deviza, tehát jellemzően pl. EUR vagy USD alapon.

If you have any questions concerning the above, please do not hesitate to contact us!
© 2021 Gyarmathy&Partners    |    Tax, Accounting and Law Firm in Budapest, Hungary


Célunk, hogy maradandó értékeket teremtsünk ügyfeleink részére.
Ehhez kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal járulunk hozzá a következő területeken:


Esettanulmányainkban néhány gyakorlati példa segítségével mutatjuk be tevékenységünket és az ügyfeleink számára elért előnyöket:


A member firm of DFK International a worldwide association of independent accounting firms and business advisers



Szolgáltatások

Könyvvizsgálat

  • Miért szükséges a könyvvizsgálat?
  • Könyvvizsgálat gyakorlati szemszögből
  • Különleges könyvvizsgálatok
  • Vagyonértékelés

Adótanácsadás

  • Magyar és nemzetközi adótanácsadás
  • Adóbevallások és adóvizsgálatok
  • Adótervezés
  • Jogi képviselet adózási kérdésekben
  • ÁFA visszatérítése külföldi cégek részére

Számviteli szolgáltatások

  • Számvitel és könyvelés
  • Outsourcing
  • Bérszámfejtés
  • Székhelyszolgáltatás

Gazdasági jogi szolgáltatások

  • Cégbejegyzés
  • Gazdasági és kereskedelmi jog
  • Tulajdonjog
  • Munkajog
  • Átvilágítás jogi szempontból
  • Jogviták és peres képviselet

Akkreditációk